Április van, Szent György hava. Április 24-e. Szent időben, szent helyen vagyunk. Végtelen igényes gondolkodásra vall, amikor valaki a szent időpontokat őrzi, eljön a szent helyekre, foglalkozik saját lelkével, szellemével, felelősséget vállal saját magáért.
Tekintse meg filmünket:
Az emberek igyekeznek anyagi jólétet teremteni maguknak, ez egy teljesen természetes dolog. Igyekeznek boldogan, szeretetben, lelki békében élni. Mit gondoltok létezik-e a világon egyetlen kormány, amely az emberek lelki boldogságát meg tudja adni? Nem a kormányok, nem a papok, nem a szónokok, nem a filozófusok fogják megkeresni a lelki békénket. Kinek a feladata ez? Mindenkinek saját magának a feladata. Egyéni felelősség, hogy megtaláljuk a lelki békénket.
Tekintse meg képgalériánkat – Kattintson a képre:
Ne várjuk soha, hogy jön majd valaki, aki megváltja az életünket. Nekünk magunknak kell megváltani az életünket, a mindennapjainkban a lelki békénket, boldogságunkat. Sokan várják a királyfit, fehér lovon. A királyfik pedig keresik a királykisasszonyt, aki majd őket boldoggá teszi. A hölgyek várják a férfit, aki majd bearanyozza az életüket. Már megint valaki mástól várjuk a boldogságunkat. Mi lenne, ha úgy állnánk hozzá az élethez, hogy tanulok, fejlődök, tapasztalok, hogy olyan emberré váljak, hogy boldoggá tudjak tenni egy másik embert is.
Érzitek milyen különbség? Várom valakitől, hogy engem boldoggá tegyen, vagy felkészülök, hogy embereket boldoggá tudjak tenni. Aki megtalálja a boldogságot, és ki tudja sugározni. Ez saját felelősség. Képzeljétek el, ha találkozik két olyan ember, aki megtalálta a saját boldogságát. Milyen lesz ennek a két embernek a boldogsága? Szárnyakat fognak kapni és repülni fognak. De amíg csak a másiktól várjuk, csak ábrándozunk. Saját felelősségünk a boldogság. Valaki talál egy boldog embert, mellészegődik, várja, hogy mikor lesz boldog, hisz a párja olyan boldog. Nem jön a boldogság, ugyanis a boldogság nem a másik emberből jön, hanem önmagunkból.
Mit gondoltok, meg lehet-e tanítani egy olyan madarat szállni, akinek nincs szárnya? Bizony nem. Minden kis madárkának szárnyat kell növeszteni ahhoz, hogy repülni tudjon. A saját boldogságunk kulcsa nem a megváltóban, nem egy ember kezében, a saját kezünkben van. Ha két ilyen kulcs találkozik, az minden ajtót kinyit.
Sok helyen látjuk művészeknél is a titkos kulcsot, amely mindent kinyit, pl. Mennyek kapujának kulcsa, az élet kapujának kulcsa. Ezt az aranykulcsot mindenkinek saját magának kell megteremtenie. Sokan mennek kutatni, keresni, hátha megtalálják. Igen, az út már valami. Az mit ad? Tapasztalatot, kihívásokat, ötleteket, elképzeléseket. Keressük a kulcsot, amely nem más, mint az életre való felkészülésünk, tanulásunk. A kulcs maga a gyakorlat. Az élet kulcsa maga a tanulás. Nem mindegy miből van a kulcs, fából vaskarika, vagy egy aranykulcs. Az aranykulcs egy minőséget jelent. Úgy induljunk el az életben, hogy minőséget keressünk, minőséget teremtsünk, és minőséget találjunk!”
Tekintse meg a diavetítést: Kattintson ide!