Szent Anna első leszületésekor Magyarország területén, a Pilisben született. Azonos lelkiség Szűz Máriával. A szellemvilágban a két legfiatalabb, Anna és Nándor szelleme.
Édesanyja is, aki az Anna nevet viselte, a mai magyar és a sumér nyelv keverékét beszélte. A mostani Nagykovácsi - Remeteszőlős határában volt királyi birtoka. Anna férjhez ment Jeruzsálembe. A férje Yataz – Boldizsár király feleségének az apja, – Egyiptomból származott, de magyar szellem volt.
Anna szellemi üzenetet kapott, hogy Jeruzsálembe kell mennie. Anna leányát, Szűz Máriát, ott hozta világra Betlehemben. Egy akkori, a mai Montserrat erejével bíró szent zóna, Isteni kapu volt ott, amit mára már elhagyott a szellemcsaládunk. Anna, ha leszületik méltó a koronára. Fényt, sikert és gazdagságot hoz a nemzetünknek. Szent szelleme hatalmas védelem lesz a hazánkon, minden szomorúnak vélt dolgot boldogsággá változtat.
Anna gyönyörű, amikor Mária anyjaként élt, nagyon szépre öregedett meg, és mindvégig finom és elegáns maradt. Korának legnagyobb gyógyítója (Jeruzsálemben Mária édesanyjaként). Családja a leggazdagabb kereskedőcsalád. Mária hercegi méltóságát édesanyja, Szent Anna révén örökölte. Szent Anna királynak született. Szent Anna 57 évesen szüli Máriát, és 73 éves, amikor meghal.
Inana, Jézus Urunk lánya is Szent Anna szelleme. Inana másfél éves, amikor Jézus Urunk meghal. Montserratban nevelkedik, Nándor veszi majd feleségül. Inana is úgy tudta, hogy árva gyermek, nem tudta, hogy kik voltak a szülei. Ahogy 16 éves korában megtudja, attól a naptól fogva volt Inanának a szellemvilággal kapcsolata, és attól a naptól nem volt titok a kiléte.
Istenanyánk elmondta neki, ki volt az édesapja, és azt is, hogy az édesapja a Mennyeknek örök királya, Ő pedig a világon az első, aki a Mennyeknek és a Földnek egyszerre királylánya. Inanát 25. születésnapján kérte Jézus Urunk, fogadja el Nándor házassági ajánlatát, amit hét évvel előtte tett meg. Inana feleségül ment szerelméhez, Nándorhoz.
Mária Magdala halála után Inana és Nándor hazajöttek Magyarhonba, Tihanyba, onnét menekültek Szabolcsba, majd Erdélybe. Szabolcsban, egy kis faluban, Fényeslitkén, ahol két ház állott a Tisza-parton, oda mentek és ott éltek évekig.
Erdélyben, Nagyvárad alatt éltek királyi jólétben, de itt senki nem tudta meg a valódi nevüket. Két gyermekük volt, egy lány és egy fiú.